0 0 0
  0 0 0


Gyümölcstermesztés

 

Ebben a rovatban a 17 év alatt felhalmozott tudást, a gyümölcstermesztési szakma fortélyait ismertetjük meg a kedves érdeklődőkkel, az egyes növények csoportosításától, a számtalan szaporítási eljárásokon keresztül, a különböző gyümölcstermő növények termesztéstechnológiájáig. A jobb megérthetőség végett az alapoktól kezdjük el az "oktatást".

A gyümölcsök csoportosítása

 

 1. Testalakulás szerint (morfológia)

1.1. Fák:

                   Erős központi tendellyel rendelkező növények. Pl.: alma, körte, barackok, stb.

1.2. Cserjék:

                   Olyan fásszárú növények, melyek gyökerük fölött tőből elágaznak. A föld felszíne felett központi tengelyük nincs. Egyenlő erősségű több évig élő fás részekből állnak. Pl.: egres, ribiszke

1.3. Félcserje:

                    Nincs központi tengelyük. A föld feletti része 2 évig él: az első évben egy hajtást hoz, a második évben elágazódik, termést hoz, és elpusztul. Pl.: szeder, málna

1.4. Dudvásszárú:

                     Évelő növények, melyek a gyöktörzsből évenként megújuló hajtást fejlesztenek

2. Termések szerinti csoportosítás

2.1. Almatermésűek:

                      Alma, körte, birs, naspolya. Az almatermésűeknek áltermésük van: a vacok nem vesz részt a gyümölcsképzésben. A vacok gyakorlatilag alkotja a gyümölcshúst.

2.2. Csonthéjasok:

                      Őszi, kajszi, szilva, meggy, cseresznye. Nevüket onnan kapták, hogy a magot egy megcsontosodott héj veszi körül: ez gyakorlatilag a belső terméshéj, melyet körülvesz a középső terméshéj (gyümölcshús), mely körül a külső terméshéj van (viaszos, vagy szőrős).

2.3. Héjasok:

                      Dió, mandula, mogyoró, gesztenye. A termésfelépítés megegyezik a csonthéjasokéval, azzal a különbséggel, hogy itt nem a középső termésrészt, hanem a kőmagban lévő részt fogyasztjuk.

2.4. Bogyósok:

                      Málna, szeder, szamóca, egres, ribizli. Ezeknek áltermésük van: vagyis a termésképzésben az ivarszerveken (porzó, bibe) kívül más növényi részek is részt vesznek.

2.4.1. Álbogyó: egres, ribizli

2.4.2. Aszmag: szamóca

2.4.3. Csonthéjas termések halmaza: szeder, málna

3. Származási hely szerinti csoportosítás

4. Rendszertani csoportosítás

 

A gyümölcstermő növények részei
 
Gyökér
Törzs
Korona
 
1. A gyökér

 

1.1. A gyökér feladata:

                  Tápanyag és víz felvétele. Rögzítés. Raktározás. Szállítás. Anyagoknak a képzései. Szaporításban játszat még szerepet.

1.2. Gyökértípusok

1.2.1. Főgyökérrendszer:

                 Ez a fajta gyökérrendszer a kétszikű növényekre jellemző, amennyiben ivarosan (maggal) szaporítjuk őket. A gyökérrendszernek van egy központi tengelye (karógyökér) és erről gyengébb gyökerek ágazódnak el. Ezek az elágazások lehetnek elsőrendű (főtengelyből ered) elágazások, másodrendű (az elsőrendűből ered) elágazások, harmadrendű (a másodrendűből erednek) elágazások, valamint a hajszálgyökerek (a gyökérrendszer végső és egyben legfontosabb elágazásai. Ezek szívják fel ugyanis a növények számára nélkülözhetetlen vizet és tápanyagokat. Az évek során a központi tengely erőssége megszűnik, mert a mellékgyökerek ugyanolyan erősségűvé válnak, és mélyebbre hatolnak.

1.2.2. Járulékos gyökérrendszer:

                 A kétszikű növényekre jellemező, amennyiben ivartalan módon (pl. dugványozás) szaporítjuk őket (hasonlít a bojtos gyökérrendszerre). Sok azonos erősségű gyökerekből áll, melynek nincs központi tengelye. Egy adott területet jobban behálóz, nem hatol olyan mélyre.

1.2.3. Mellékgyökérrendszer:

                 egyszikű növényekre jellemző, függetlenül a szaporítás módjától. Tehát ivaros és ivartalan szaporítás esetén is ilyen gyökérrendszer alakul ki. Csak a trópusi gyümölcsöknek van ilyen gyökérrendszere, hazánkban termesztés alatt nem állnak. Pl.: kókusz, datolya, banán.

1.3. A gyökér felépítése:

        A gyökér végén a védősüveg található, melynek feladata a mögötte lévő osztódó merisztéma védelme, valamint a talajba behatolás. Az osztódási zóna után a megnyúlási zóna található, majd a felszívási zóna, és legvégül a szállítási zóna az edénnyalábokkal. Ez felel a víz és tápanyagok felszívásáért, valamint a gyökérből a koronában lévő hajtások és levelekig, termésig történő elszállításáért.

A gyökeresedés optimális hőmérséklete 17-24 °C. A gyökér életműködése -7°C alatt és +35°C felett leáll.

2. Törzs

       A gyökérnyaktól az ágakig tart. 

2.1. Feladata: tápanyagok szállítása, tartja a koronát, raktározás, védelem

2.2. Keresztmetszete: 

                Belső része a geszt (bélszövet= az anyagok kiválnak kristályos formában, feladata a szilárdítás), aztán kifele haladva a farész (felfelé szállít) következik, majd a kambium (osztódósejteket képez), háncsrész (lefelé szállít), kéreg (elhalt részek), héj (élő részek).

2.3. Csoportosítása

  • Bokor:                    20-40cm
  • Alacsony törzs:     40-60cm
  • Középmagas:       60.80cm
  • Magas:                   80cm<

A törzsmagasságot befolyásolja a művelésmód, ill. a szüret módja: kézi, vagy gépi.

3. Korona

            A törzs feletti részek összessége.

3.1. Feladata:  fotoszintézis, légzés, párologtatás, szaporítás

3.2. Részei:

  • Hajtás: hajtásnak nevezzük a rügyből fejlődő leveles szárat, színe zöld, rajta levelek és szemek (hónaljakban) találhatók
  • Vessző: 1 éves lombnélküli beérett hajtás. Színe barna, rajta rügyek találhatók.
  • Rügy:olyan rövid szártagú hajtáskezdemény, amelyből új hajtás, hajtásrendszer, vagy virág fejlődik
  • Szem: az éretlen rügy a levél hónaljában
  • Gyally: 2 éves fás részek
  • Ág: 3, vagy attól többéves részek
  • Levél: a hajtás korlátolt növekedésű oldalszerve
  • Virág:korlátolt növekedésű, törpe szártagú, módosult leveleket viselő szaporító hajtás. Termékenyülés:>
  • Termés: a virág magházából kialakuló, magvakat magába záró szerv, amely a magvakat védi és terjeszti is

3.3. Gyümölcstermő növények termőrészei:

3.3.1. Almatermésűek termőrészei (termésüket mindig hajtáson hozzák)

  • Dárda
  • Sima termőnyárs
  • Tövises termőnyárs (csak az alanyoknál találhatók)
  • Hosszú termővessző
  • Termőbog
  • Dárdás termőgally
  • Gyűrűs termőnyárs

Rügyei:

  • Vegyesrügy: termésüket mindig hajtáson hozzák. Hajtás, virág, és termés fejlődik belőle
  • Hajtórügy: hajtás fejlődik belőle
  • Átmeneti rügy: olyan hajtórügy, amely alakra hasonlít a vegyesrügyre

3.3.2. Csonthéjasok termőrészei (mindig vesszőn hozzák a termésüket: virágrügyük van)

3.3.2.1. Őszibarack termőrészei

  • Teljes termővessző: teljes termés van rajta
  • Hiányos termővessző
  • Sima termőnyárs
  • Hosszú termővessző

3.3.2.2. Szilva termőrészei

  • Tövises termőnyárs
  • Sima termőnyárs

3.3.2.3. Cseresznye, meggy termőrészei

  • Bokrétás termőnyárs
  • A cseresznye csak a rövid termőrészeken terem
  • A meggy hosszú és rövid termőrészeken is terem

3.3.2.4. Kajszibarack termőrészei

  • Termőnyársakon terem (min. 2 éves részeken)

3.3.3. Héjasok termőrészei

3.3.3.1. Dió termőrésze

  • Rövid termőrészeken a vesszők végén terem

Rügyei:

  • Csúcsrügye: vegyesrügy (hajtás és termé slesz belőle
  • Oldalrügye: hímivaró barka virágrügy (szélbeporzás), és alatta hajtórügyek vannak

3.3.3.2. Mogyoró termőrésze

  • Rövid termőrészeken terem

Rügyei:

  • Termőrügye lehet csúcs, vagy oldalrügy (a hajtórügynél laposabbak, de mindig nagyobbak)
  • Oldalrügyei: hajtórügyek, vagy nőivarú rügyek
  • Csúcsrügyei: Hímivarú rügyek (barkavirág)

3.3.3.3. Mandula termőrészei

  • Bokrétás termővesszőn, nyárson terem
  • A rövid termővesszőkön

3.3.4.Bogyósok termőrészei

3.3.4.1. Pirosribizli termőrészei

  • 2-5 éves részeken (gallyakon) terem
  • Csúcsrügye: virágrügy, vagy hajtórügy

3.3.4.2. Feketeribizli termőrészei

  • 1 éves részeken terem
  • Csúcsrügye: vegyesrügy, vagy hajtórügy
  • Intenzívebb metszést igényel

3.3.4.3. Egres termőrészei

  • Rövid termőrészek: dárdák, vagy termőnyársak
  • Csúcsrügye: hajtórügy, alatta vegyesrügy

3.3.4.4. Málna termőrészei

  • 2 éves részeken terem
  • Oldalrügye: vegyesrügy
  • Csúcsrügye: hajtórügy

                                                                              Ugrás a lap tetejére