• Kísérletek
• Munkatársak
• Naptár
• Szakmai publikációk
• Újdonságok
• Árajánlat kérése
• Most itt dolgozunk
• Megújuló energiaforrások
• Elérhetőségek
• Webtérkép
• Videók
• Letöltések

Kert-és parképítés

 

 

Füvesítés

Cégünk a füvesítési eljárásokat igen magas színvonalra fejlesztette. Négyféle vetéstechnológiai módszerrel dolgozunk, és minden esetben lehet előcsíráztatott magokat alkalmazni:

·        speciális profi gépi fűmagvetéssel (szárazon vetés)

·        hidrovetéssel, ahol a víz segítségével juttatjuk ki a magokat (nedves vetés)

·        Verdegol komplex (tengeri alga segítségével juttatják ki a fűmagot)

·        Fütex (gyepnemez)

A) Szárazon vetés gépi füvesítéssel

1.      Kézi vetés:

Ez megoldható lendületes hintéssel, vagy kézi üzemű fűmagvetőgéppel. Utóbbival teljes pontossággal és minőségben lehet kiadagolni a fűmag mennyiségét

2.  Gépi vetés:

•     A talaj-előkészítést ún. síkelőkészítővel végezzük. Ezzel a módszerrel extrém talajviszonyok mellett is tökéletes magágyat hozunk létre.

• A fűmagvetést speciális technológiával végezzük. A fűmagokat gramm pontossággal juttatjuk ki, úgy hogy azok rögtön bedolgozásra kerülnek.

• Mindegyik vetési módszerrel tökéletes összefüggő gyepfelületet tudunk megvalósítani. 

 

 

 B) Hidrovetés vizes szuszpenzióval

A hidrovetés nem más, mint különböző adalékanyagokkal (trágya, talajtakaró mulcs, pH szabályzó stb.) összekevert fűmag. Ezt a szuszpenziót aztán víz segítségével juttatjuk ki az előkészített felületre. A hidrovetés esetében is ugyanolyan talaj-előkészítési munkákat kell elkészíteni, mint szárazvetésnél: azaz morzsás, tápanyagban gazdag, tömör, de mégis jó vízáteresztő legyen.

Elsősorban olyan területen alkalmazzák, ahol nehezen oldható meg a füvesítés :

• Magas rézsűk esetén
• Olyan fák és cserjék esetében, amelyek sekélyen gyökeresednek
• Ahol a humuszréteg alatt kevés, jó minőségű talaj van
• Beépített automata öntözőrendszernél újrafüvesítés esetében
• Vízelvezető árkokban

A hidrovetés alkotóelemei:

• Víz: vetéskor a magot a vízzel együtt locsoljuk ki, így közvetlen érintkezése biztosítja a gyors csírázást
• Tápanyag: a magas foszfortartalmú műtrágya, ún. indítótrágya (starter), a gyökérnövekedést segíti
• Mulcs: papír és faalapanyagú keverékből készül. Ezt a cellulózpépet, juttatjuk ki fecskendővel, mely a talajon összefüggő réteget képez. Ez védi a magot, megtartja a nedvességet, valamint megakadályozza a gyomok fejlődését. A fűmag növekedésével, valamint az öntözés hatására ez a kéreg fokozatosan eltűnik
• Rögzítőanyag: ez az adalékanyag szolgál a fűmag rögzítésére
• 
• Színezőanyag: segítségével pontosan nyomon követhető a beszórt terület, így elkerülhetjük a rávetést, vagy a hiányos vetést. Ez a speciális kékes zöld színezőanyag (ételfesték) járdára, útra, házfalra kerülve nem hagy foltot, teljesen környezetbarát, néhány napon belül, a mulcshoz hasonlóan, eltűnik.
• Speciális alkotóelemek:

  1.      Erózió elleni termékek, melyek meredek rézsűknél, és esős időben is megtartja és rögzíti a magot a kikelésig.

  2.      A talaj pH értékét változtató mészalapú termékek. Ezekre azért van szükség, mert a foszforműtrágya savas pH esetében (pH 7 alatt) oldható teljes mértékben, és vehető föl a növények számára.

  3.      A vizet megtartó ún. kopolimerek folyamatosan adagolják a nedvességet. Használata elsősorban akkor ajánlott, ha a rendszeres öntözés nem megoldható.

  4.      Növekedésserkentő adalékok

   

• Fűmag: szinte bármelyik keverék használható. Vetésnél figyelembe kell venni, hogy milyen a terület kitettsége, fényellátottsága, árnyékos területről van e szó, szárazságtűrő fűmag legyen, milyen igénybevételeknek kell eleget tenni a fűmagnak stb. A csírázás függ az időjárástól, évszaktól, talaj minősége, öntözés módja, de általánosságban elmondható, hogy optimális feltételeknél 5-7 nap alatt csírázásnak indul a mag. Speciális célokra különböző fűmagkeverékek vannak: díszkertekbe, parkokba, legelőkre, sportpályákra, erózió elleni védekezésre, és létezik színes vadvirág-magokkal vagyített keverék is, melyet autópályák, utak mentén alkalmazunk.

C) Verdegol komplex

·        Főleg rézsűk megkötésére használják. Elvi működése hasonlít a hidrovetés technológiájához

·        Tengeri zöld algából nátrium-alginátot vonnak ki, ami gyakorlatilag a stabilizátor szerepét tölti be

·        Ehhez adnak fűmagot, mulcsréteget, starter műtrágyát

·        A nátrium- alginát megköti a talajszemcséket és hozzáragasztja a fűmagot

·        Kijuttatása fecskendezőgéppel történik

D) Fütex (Derozion 2 gyepnemez)

·        Textilhulladékból készült, természetes anyag

·        A szálbundából képzett nemezrétegek között van a fűmag keverék és a szemcsézett műtrágya, valamint a víz megkötő és tározó elem

.·        A textiltekercseket kihajtva előcsíráztatható üvegházban vékony komposzt rétegen, fekete fólián

·        Egyaránt alkalmazható vízszintes és 45°-os rézsűfelületek, hulladéktárolók gátjának füvesítésére is

·        Az egyenletes sima felület kialakítása után a fűmagos textília tekercset 5-6 cm-es átfedéssel kell leteríteni. Rézsű esetében méterenként fa karóval kell rögzíteni a textíliát. A leterített textíliára minden esetben 1-2 cm vastag földréteget kell teríteni!

·        Telepítés után fontos az egyenletes beöntözés kis vízadaggal, többször megismételve.

 

 

 

A modern nemesített fűfajták a következő főbb követelményeknek kell hogy megfeleljenek:

·        alacsony növekedés

·        csekély nyesedékképződés

·        taposástűrés

·        megfelelő szín

·        sűrű szőnyegszerű állomány

·        télállóság

·        betegség-ellenálló képesség

·        jó regenerációs képesség

                                   

                                         Modern és mezőgazdasági fűmag keverék

 Gyep fogalma

 

Összefüggő fűfajok magjaival bevetett, vagy telepített terület (A fű örökzöld!!!)

 

a)      Gyepek:     - igénytelenebb fűfajokból állnak

                        -         durvább szerkezetűek

                        -         extenzívebb fenntartást is elviselnek (6-8X kaszálás)

 

a/1. Mesterséges gyepek: vetett

a/2. Természetes gyepek: ős

 

b)      Pázsitok:    - finomabb szerkezetűek

                        -         igényesebb fűfajokból állnak

                        -         intenzívebb fenntartást igényelnek (15-25X kaszálás, tápanyag, öntözés)

                        -         csak mesterséges lehet!

 

Gyepek, pázsitok csoportosítása

 

A)    Felhasználásuk szerint

 

Díszgyepek, díszpázsitok

 

- esztétikai jelentőségük van

-         egészségügyi jelentőségük van (pormegkötés, oxigéntermelés, mikroklímajavítás

 

Virágos gyepek, pázsitok

 

- hagymás dísznövények (amőba foltokban, vagy összefüggő nagyobb területeken) pl. krókusz, nárcisz

 

Árnyéki gyepek

 

-         bírják a helioszkiofita körülményeket: Festuca rubra (Vörös csenkesz), Festuca heterofilla (Felemáslevelű csenkesz)

 

Gyeppótló növények

 

-         árnyékiak

-         Hedera helix, Vincák, Convallaria, Ajuga reptans, Glechoma hederaceum (Kerek repkény)

-         Szkiofita körülményeket bírják

 

Sportgyepek, pázsitok

 

-         futball pályák gyepesítése

-         golfpályák (speciális keverékek)

-         rendszeres rövidrenyírást igényelnek

-         osztályozott kvarcszemekkel szórják be a földfelszínt

-         kikapcsolódásra, pihenésre szolgál

 

Egyéb rendeltetésű gyepek

 

-         mérnökbiológiai funkciójuk van:

-         rézsűk megkötése (erózió)

-         árvízvédelmi töltések

-         felszállópályák gyepesítése

-         tetőkertek gyepesítése

-         vízelvezető árkok gyepesítés

 

B)    Különböző fűfajok szerint

 

Aljfüvek (Védőfüvek)

 

-         alacsony növekedésű, tömött, zárt növekedésűek

-         taposást jól tűrik

-         vastagszálú

-         bokros növekedésűek, nem tarackol

-         gyors növekedésűek (először ezek hajtanak ki vetéskor)

 

Ilyenek a:          

 

• Lolium perenne (Angolperje)                                               
• Lolium multiflorum (Olaszperje)
• Festuca rubra ssp. Fallax (Bokros vörös csenkesz)
• Festuca sulcata (Barázdált csenkesz)
• F. heterophylla (Felemás levelű csenkesz)
• F. vaginata (Magyar csenkesz)
• F. pseudovina (Veresnadrág csenkesz)
• Pucinellia distaus (Sziki mészpázsit)
• Bromus erectus (Sudár rozsnok)

Szálfüvek (vezérfüvek)

-         magasabb növekedésűek

-         rendszeres kaszálást igényelnek

-         taposást kevésbé tűrik

-         rhizómásak, tarackolók: kevésbé bokrosodik

-         viszonylag lassú fejlődésűek

-         hosszú ideig biztosítják a gyepek megújuló képességét

-         később átveszik a védőfüvek szerepét

Ilyenek a:

• Agrostis tenuis (Cérnatippan)
• A. stolonifera (Tarackos tippan)
• Cynodon dactilon (Csillagpázsit)
• Mehica uniflora (Egyvirágú gyöngyperje)
• Bromus inermis (Magyar rozsnok)
• Poa pratensis ssp. Angustifolia ( Keskeny levelű réti perje) {ssp.: subspecies jelentése: a vad fajok nagyobb eltérést mutató csoportjait alfajoknak nevezzük}
• Poa trivialis (Soványperje)
• Festuca rubra var. Genuina (Tarackos vörös csenkesz) {var.: varietas: a vad fajok kisebb eltérésű csoportjait változatoknak nevezzük}

A pázsitfüvekből készült gyepről a következőket illik tudni: nagyon ritka a tiszta vetés, az egy fajtából állók, általában 2-4 fűfaj keverékéből állnak. Vetés után a keverékből az ún. védőfű gyorsan kikel, levelével kiegyenlített mikroklímát teremtve a később kelő igényesebb fűfajoknak (vezérfüvek). A kelési idő ezeknél akár 30-40 nap is lehet, tehát akár az első 3-4 nyírás alkalmával ezek még ki sem keltek! Mivel a rendszeres nyírással a termésérés és újravetés elmarad, a rövid életű füvek lassan kipusztulnak a keverékből. Később ezek a vezérfüvek átveszik a rövid ideig életképes (2-3 év) védőfüvek szerepét. És ezek adják a tulajdonképpeni egyöntetű zöld felületet. Az angol perjét többnyire dajkafűnek használjuk a keverékekben, mivel gyors kelése miatt árnyékot ad a többi lassabban fejlődő, kezdetben élhetetlen értékes pázsitfűnek. Ha azonban 2-3 csíraszázaléknál nagyobb arányban vetjük, úgy alatta kipusztulnak az értékes pázsitfüvek. Ezért célszerű, hogy  a 45 tömegszázaléknál nagyobb angolperje tartalmú keveréket ne vegyük meg, vagy az előírtnál ritkábban vessük.

Sok tulajdonos a kivitelezés alkalmával és még hetekkel a mag kelése és nyírása után, elégedetlen a gyep minőségével. Ez a fent említett probléma tárgykörébe tartozik, és nem feltétlenül a kertépítő hibája.

Vannak bokros és tarackos füvek. A bokros füveknél a hajtástengely mentén szorosan helyezkednek el a levelek. Ezek sűrű gyepet képezhetnek. Hátránya, hogy egy sérülést, foltot a gyepben nem képes benőni, ezért foltosodhat. A tarackos füveknél a föld feletti, vagy föld alatti tarack mentén új hajtástengelyek keletkeznek, itt viszont csak kevés levél képződik, ezért ezek kevésbé sűrű, de a területet folyamatosan borítani képes gyepet képezhetnek. A tarackos és bokros füvek keverése a jó pázsit egyik alappillére!

A fűfajták tápanyagigénye, vízigénye, árnyéktűrése, talajigénye, taposástűrése, téltűrése (a fű örökzöld), betegségekkel szembeni ellenálló képessége is eltérő, tehát csak egy teljesen homogén területen várható homogén gyep. Ilyen terület azonban szinte nincs is. A területen lehetnek fák, cserjék, amik árnyéka, lehulló lombja gátolja a fű növekedését, elszívja a nedvességet és a tápanyagokat előle. Az épület vetett árnyéka nedves, sötét viszonyokat teremt, déli oldala túl meleg, túl száraz viszonyokat okoz, az épület közelsége gyakoribb taposást feltételez. Mindezek növelik a terület heterogenitását, eredményéül a területen pontról pontra változik a levélsűrűség, valamint a fajösszetétel. Színbeli és növekedésbeli különbségeket okozhatnak az eltérő talajviszonyok, agyag, vagy építési törmelék foltok, de meglátszik a gyepben sokáig a vezetékásás nyoma (évekig más a fű színe és növekedése itt: meglepő, hogy pozitív irányba befolyásolja). A fentiek után érthető, ezen „egyszerű” feladat megoldásához miért nem jó módszer a mai gyakorlat, miszerint a rendelkezésre álló területet kicsit átgereblyézzük, a legnagyobb áruházban a legolcsóbb fűmagot megvesszük, elszórjuk, aztán már csak nyírni kell.

Sokszor lebecsülik a kertépítők, kertészek munkáját, miszerint kertet építeni mindenki tud: én nem osztom ezen véleményt, hiszen akárcsak a házépítéshez, vagy egy autó összeszereléséhez is megfelelő szakmai felkészültség, gyakorlat, és némi alaptudás szükségeltetik.

Vannak az úgynevezett ezermesterek, akik kertépítő cégnek kikiáltva magukat végzik hétvégente ocscscscsóóóó alantas munkájukat, a megrendelő nagy örömére. Aztán a munka befejeztével ezeket a cégeket hiába keresi a tulajdonos az eléggé gyakori minőségi hibák és garanciák ügyében, gyakorlatilag felszívódtak, és végzik továbbra is a következő áldozat kertjében a „szakmunkákat”.

Az előbb leírtakból egyvalami világosan látszik: a szép pázsit drága és munkaigényes, míg a gyep kevés pénzből, kevés munkaráfordítással is elérhető („kicsit sárga, kicsit savanyú, de a miénk”).

A pázsitfüvek tulajdonságai genetikailag kódoltak. Ezeket különböző nemesítő intézetekben szelektálják különböző célokra. Nagyobb részt kaszáló és legelőkeverékeknek, kisebb részt pázsitfűnek. Itt lényeges szempont, hogy minél gyorsabban nőjön és minél több magot teremjen a fű, így nagyobb mennyiségű nyersanyagot lehet előállítani. Ettől a mi céljaink kissé eltérőek, mondhatni ellenkezők: minél lassabban nőjön, magot ritkán teremjen (a felmagzott pázsit lekaszálva szúrja a talpunkat). Emellett fontos a terület borítottsága, levélsűrűsége (négyzetméterre eső vegetatív hajtásszám), színe (sűrű, zöld gyep), de a nyugat-európai országokkal ellentétben Magyarországon lényeges a szárazság-és sótűrése, valamint hidegtűrése is. Ebből sajnos több veszélyforrás is következik.

A legfontosabb, hogy mivel a pázsitnak nemesített fűfajták kevesebbet és ritkábban teremnek a legelőre nemesített fűfajtáknál, ezért jóval drágábbak annál. Tehát a gyanúsan olcsó fűmagok jó része sajnos legelőkeverék (tudatos csalás a fűmaggal-nemcsak a fűmaggal!). Ami becsapós, ez korábban kikel és jó nagyot nő, valamint szép zöld is lesz kezdetben, aztán, mivel a növekedési erélyéből adódóan állandóan magas, valamint a taposást sem tűri, lassan kiritkul, kifoltosodik.

 

A vetőmag tulajdonságai:

 

1.      Egészségi állapot

 

-         általános egészségi állapot

-         színét

-         szagát

-         a vírusokat, baktériumokat, gombákat a vetőmag felületén (szabad szemmel nem láthatóak, csak mikroszkóppal)

-         az ilyen magok nem forgalmazhatóak

 

2. Víztartalom

 

-         befolyásolja a tárolhatóságot (alacsony legyen max. 10-15% vizet tartalmazhat)

-         egészségi állapotot

-         csírázóképességet

-         meghatározása:      - 10g mag kimérése

                                   - megőrlöm

                                   - 103 C°-on szárítom

                                   - az olajos magvakat 130 C°-on szárítom

                                   - utána visszamérem

                                   - a különbség adja a víztartalmát

                                   - Tömeg%-ban mérjük

 

3. Ezermagtömeg

 

-         Ezer db mag tömege (g-ban)

 

4.      Térfogattömeg

 

-         nagy magvúaknál alkalmazzák (borsó, bab)

-         1liter űrtartalmú edényben a mag tömege (g)

 

5.      Osztályozottság

 

-         megmutatja, hogy mennyire kiegyenlített a vetőmag mérete

-         főleg a gépi vetésnél fontos

-         tömeg%-ban fejezik ki (pl. 90%-a egyforma)

 

6.      Használati érték

 

-         HÉ=(tisztaság×csírázóképesség)/100

-         Pl.: tisztaság 98%, csírázási erély 86%, csírázási képesség 90%

-         HÉ= (98%×90%)/100= 88,2%~ 88%

-         A vetőmag használati értéke 88%

 

Vetőmagmennyiség meghatározása:

 

1Ha-on borsót termesztek. Ha-kénti db szám 850000. Az ezermag tömege: 200g. A tisztaság: 99%-os. Csírázóképesség: 94%-os.

VSZ= vetőmagszükséglet

EMT= ezermagtömeg

HÉ= használati érték

VSZ= (Csíraszám×EMT)/HÉ×10

HÉ= (99×94)/100=93%

VSZ= (850000×200)/93×10= 182796 g/ha= 183kg/ha a vetőmagszükséglet.

 

Hektáronkénti db-szám kiszámítása adott sor-tőtáv mellett, egy egyszerű példán keresztül:

 

Paprikát termesztek 50 ha-on. Sor és tőtávolság 30×40cm. Hány db palántát kell felnevelnem erre a területre? Ez a palántamennyiség az üvegházban mekkora helyet foglal el, ha ott 1m2-en 750db palánta nevelhető fel?

 

1.      Tenyészterület kiszámítása

 

30×40cm= 0,3m×0,4m= 0,12m2/növény

 

2.      1 ha-ra történő növénymennyiség kiszámítása

 

1ha=10000m2/0,12m2=83333db

50ha-ra 50×83333db= 4166667db

 

3.      Biztonsági tartalék rászámolása veszteségek miatt

 

+20% biztonsági tartalék:        100%= 416666

120%= 4166667×1,2= 4999999,8~ 5000000db        

 

4.      Eredmény

50ha-ra 5 millió palántát kell felnevelni. Az üvegházban pedig, mivel 1m2-en 750db növény van, az 5 millió növény 5000000/750= 6667m2. Vagyis az 5millió db palánta az üvegházban 6667m2 területet foglal el.

 

C)    Fűmagkeverékek szerinti csoportosítás

 

Néhány általánosan elterjedt főbb fajok tisztavetéssel vetve:

 

 

 

Az egyik legfontosabb tényező a szép pázsit megvalósításához, a kiváló minőségű fűmagkeverék kiválasztása.

Nem érdemes akciós, leértékelt fűmagot vásárolni, mert ez elég gyakran silány, rossz minőségű gyepet eredményez. Fontos megemlíteni, hogy ne a keverék fantázianevét (pl,Sport, Park, Golf stb) tegyük figyelmünk középpontjába, hanem a magösszetételt. Ugyanis a keverék határozza meg, hogy milyen megjelenésű lesz a gyepfelületünk a kertben, nem pedig az, hogy milyen fantázianéven „fut” az illető fűmag.

A megfelelő technológiai szabályokat betartva az általunk használt fűmagkeverékekkel akár 50%-os mennyiségű megtakarítást is el tudunk érni a fűmag mennyiségét illetően, a hagyományos magokkal szemben. Az ilyen keverékekkel tudjuk garantálni az egyöntetű kelést és a tökéletes gyepfelületet.

 

C/1. Magyar keverékek

 

1.      Sportkeverék

2.      Pázsitkeverék

3.      Parkkeverék

4.      Margitszigeti keverék

5.      Budapest keverék

6.      Városligeti keverék

7.      Rézsűkeverék

8.      Golf keverék

 

C/2. Osztrák keverékek (Hesa)

 

1.      Általános (standard) célú keverékek

 

CA1 Sport és játékfű

CA3 Sportpályákra

CA4 Professzionális sportkeverék sportpályákra

CA5 Standard kertifű

CA6 Általános kertifű

CA7 Park és kert keverék

CAS1 Felújító keverék (overseeding)

CAS2 Lovaspálya keverék

CAS Árnyékfű keverék

 

2.      Speciális tájépítészeti keverékek

 

Keverék tájjellegű területekre vadvirágokkal

Keverék táj-jellegű száraz területekre

Keverék tájjellegű nedves területekre

Rézsűkeverékek

 

3.      Golf keverékek

 

Green Hesa I.

 

Green HESA II.

Gree HESA III.

Festuca Green HESA IV.

Agrostis Green HESA V.

Overseeding Green HESA VI.

Forgreen HESA

Farway HESA

 

Farway L.P. nélkül HESA

Farway Eurogolf -Standard HESA

Overseedeng Farway HESA

Tee HESA

 

Tee Lp. Nélkül HESA

Overseeding Tee

Rough Hesa

 

 

 

4.      Különleges green keverékek

L 93

Penn-A4

Pennlinks

Penncross

 

C/3. Osztrák keverékek (Eurogreen)

 

1.      Standard keverékek

 

Gala (Garden)

Sport

Sport + Poa supina

Regenerációs keverék

Regeneráció+ Poa supina

Monaco

Park

 

2. Golf keverékek

 

Farway Loliummal

Farway+ Poa supina

Farway Agrostissal

Tee

Tee+ Poa supina

Green

Providence-Green

Rough

 

C/4 Osztrák keverékek (Wolf)

C/5. Angol keverékek

 

Fűmagmennyiség kiszámítása

 

Példa: Vezérfű: réti perje 30.000 db vetőmag/m2, ezermagsúly: 0,17g

          Védőfű: angolperje 900 db/m2, ezermagsúly: 2g

          100%-os HÉ vetőmagszükséglet (vmsz):

          Réti perje 30×0,17= 5,1g

          Angolperje 0,9×2= 1,8g

          Tényleges HÉ: Réti perje 64

          Angol perje 79,2

 

   100%-os HÉ vmsz.×100

_______________________= Vetendő mennyiség

         Tényleges HÉ

 

 

 

 

 

    Réti perje: 5,1×100= 7,96 (8g/m2)

__________________

              64       

Angolperje: 1,8×100

                __________= 2,27 (2,3 g/m2)

                  79,2 

Általánosságban elmondható (fűfajtól függően), hogy 30-40g/m2 magkeverékkel szoktunk vetni, ami 25.000-30.000 db magot jelent.

 

.

Gyepek, pázsitok létesítése

 

-Gyepesítés előtt minden esetben a helyszínen, egyszerű talajvizsgálati módszereket végzünk el (kötöttség, pH, mésztartalom stb.), majd szabványos mintavételi zsákban talajmintát veszünk. A vizsgálati eredmények alapján döntjük el, hogy szükséges-e az adott talaj javítása, vagy pH szabályozása. Az így előkészített talajba történik a vetés. A füvesítendő területtel szemben támasztott minimális követelmények:

-Talaja jó vízáteresztő, morzsalékos legyen (homokos vályog): az angolok a gyep alá 10-20 cm drén réteget tesznek. Humusztartalma legalább 1,5% legyen, kálium-karbonát (mész) tartalma min. 15%, leiszapolható réztartalma 30-60%, pH 6-7, levegőtartalom min. 10%, víztartalma max. 30%.

      

Homoktalaj szerkezetének javítása: agyagos talajjal+tőzeggel+szerves anyag (savanyú pH-júval pl. NOVOBALT) csak nedves állapotban használható- be kell forgatni, szerves trágyával= előny: szerkezetet javít, tápanyagot javít, természetes, hátránya: gyomosít, nehezen beszerezhető, nehezen kezelhető, nem tartós (2-4 év),  zöld trágyával, fenyőkéreggel: savanyú, szerkezetet javítja, hosszan tartja

Agyagtalajok javítása: cél a szerkezet javítása homokkal (magas humusztartalmú) teljes összekeveréssel 20-30 cm mélyen

Amennyiben nagy mennyiségű termőföldre van szükségünk, például szintkülönbségek felmerülése esetén, csak jó minőségű aprómorzsás szerkezetű tápanyaggal javított földet alkalmazzunk. Ugyan ez egy kicsit nagyobb anyagi vonzattal jár, mint egy átlagos „termőföldnek” kínált áru, azonban hosszabb távon megtérül. Nem érdemes olcsó földet vásárolni, ugyanis ez legtöbbször rosszabb minőségű, agyagos („Olcsó húsnak híg a leve”).Később pedig gyomosodásra hajlamosabb, ugyanis a tömör agyagos talajban a fűmag gyökere befullad, a pangóvíz miatt levegőtlenné válik a talajszerkezet. Így a fűmag foltosan kel ki, silány lesz, és a gyomok erőteljesen átveszik a fedetlen talajrészeket.

A gyepet általában 8-10 évre létesítjük, azonban megfelelő ápolási és gyepkezelési eljárásokkal ez az időtartam akár megkétszerezhető.

20-25 cm vastag termőréteg szükséges, középkötött, laza szerkezetű talaj kell

Tápanyagszükséglet: 15-20 kg/m2 szervestrágya földérett tőzeges fekál, vagy 8-10 dkg/m2 műtrágya

N:P:K  1:0,8:1,5-2

A magnéziumtartalmú műtrágya végett haragos zöld színű lesz a gyep : MgO2+ Volldünger

 Telepítés időpontja:

a) Augusztus 20-szeptember 15.

b)  Március-Április közepe (ilyenkor a fűmag keléséhez elég a hőmérséklet, míg a gyomok fejlődése lassú, valamint általában elég a természetes csapadék)

c)   Nyáron is lehet fűmagot vetni, azonban itt mindenképpen megfelelő öntözésről kell gondoskodni (automata öntözőrendszer telepítése), valamint kémiai védekezést is kell alkalmazni az utóbbi időben egyre szaporodó gombás fertőzések ellen (palántadőlés, foltosodás, stb.). 22-25C° esti hőmérsékletnél és megfelelő magas páratartalomnál erőteljes gombás fertőzésre lehet számítani. Amikor a fűszálak tövénél pókhálószerű vattacsomók jelennek meg, azonnal kezdjünk ellene védekezni, mert a gomba micéliuma gyorsan tovaterjed a környező fűszálak mentén, és egész tenyérnyi foltokban kiölheti a füvet.

 

A foltok a fertőzés előrehaladtával összeérhetnek, melynek során egész nagy területek pusztulhatnak el. Elsősorban a friss és nyári vetéseknél fordulhat ez elő. Ezért fontos, ha nyári estéken nagy meleg van, hogy az utolsó öntözés befejeztével a fű megszáradjon, mielőtt beesteledik. Ha fertőzés megjelenik, azonnal kell védekezni ellene kontakt, vagy felszívódó gombaölő szerekkel.

-         min. 6C° talajhőmérséklet szükséges a csírázáshoz

-         vetés előtt megfelelő talaj-előkészítést kell végezni: lazítás, simítózás, ülepedettnek és tömörnek kell lenni a talajnak

-         öntözés: 10-15 cm-es felső talajrétegnek állandóan nedvesnek kell lenni, 10-20mm-es kis vízadaggal öntözni

-         takarás: gereblyével beverik, vagy Chambridge hengerrel bedolgozzák.

 

 

 

 

 

 

 

Gyepszőnyegezés, forgalmazás

 

Kertészetünkben állandóan kapható a magas minőségű 1m2 nagyságú tekercsekben kiszerelt gyepszőnyeg.  A gyepszőnyegezést elsősorban olyan helyeken és időben alkalmazzuk, ahol más megoldás már nem lehetséges:

 

·        Magas rézsűk esetében (itt célszerű gyeperősítő hálót is beépíteni)

·        Ha azonnali, magas minőségű zöld felületet kell létesíteni igen rövid idő alatt

·        Dekorációs célból, kiállításokra

·        Sportgyepek, tetőkertek

·        Igényes, intenzív díszgyepek, parkok, családi és társasházak, nyaralók kertjei

·        Lakóparkok, lakótelepek, játszóterek zöldfelületei

·        Bevásárlóközpontok, irodaházak, ipari létesítmények

 

Gyepszőnyegtermesztés

 Megfelelően előkészített, kő- és gyommentes sima felületre kell vetni a fűmagkeveréket. Ez biztosítja, hogy a vetés után 1 évvel sűrű, homogén, kellő szilárdságú gyepszőnyeg képződjön. Ez abban az esetben lehetséges, ha a gyep az egész vegetációs idő alatt (a fű örökzöld: nincsen valódi nyugalmi állapota), megfelelő minőségű és mennyiségű ápolási munkában részesül. Amikor a gyep felszedhető, 2 cm vastagon, 40cm szélességű és 250cm hosszúságú (1 m2) tekercsekben felvágják, majd raklapokon előkészítik a szállításra. Kertészetünkbe már ebben a csomagolásban érkezik a gyepszőnyeg. Amennyiben csak később kerül felhasználásra, a tekercseket egyenletesen előkészített felületre fektetjük, ahol megfelelő minőségű ápolási munkával tartjuk fent az optimális állapotot az értékesítésig. A megrendelő választhat a hazai, holland, és osztrák gyepszőnyegből. Az adott területre legalkalmasabb gyepszőnyeget Százhalombatta területén, telephelyünkről díjmentesen a kertépítés helyszínére szállítjuk.

 

Gyepszőnyeg fektetése (kivitelezés

 

Talaj-előkészítés	Planírozás	Gyepszőnyegfektetés
Hengerelés	Öntözés	Nyírás

Terület előkészítése:

·        A gyepszőnyeg talaj-előkészítési munkái nem különböznek a füvesítés magágy előkészítésétől. A megfelelően előkészített apró morzsás talajszerkezet kialakítása során vegyük figyelembe azonban a gyepszőnyeg 2 cm-nyi vastagságát is!

·        Amennyiben gyomokkal fertőzött a talaj, vagy régi erodálódott gyepfelületünk van, végezzünk totális gyomirtást, majd szedjük fel a lepermetezett füvet kézzel, vagy géppel. 

 

 

      

 

·        Fontos a talaj kellően mély rétegben történő meglazítása, hogy száraz körülmények között megfelelő mennyiségű vizet tudjon talajunk felvenni és tárolni.

·        Szabadítsuk meg talajunkat kövektől is.

·        Majd a finom tereprendezés következik: gereblyével, simítóval hozzuk létre az elvárt simaságot.

·        Egy könnyű hengerrel tömörítsük a talajt, hogy megfelelő tömör „magágy” készüljön a gyepszőnyeg számára. A lerakásra előkészített felületeken már ne közlekedjünk, mert ez későbbiekben másodlagos tömörödési problémákat, pangóvizet okozhat.

·        A gyepszőnyeg lefektetése előtt célszerű 25 g/m2 magas foszfortartalmú ún. indítótrágyát kijuttatni, amely elősegíti a gyökérfejlődést. Fontos az egyenletes kijuttatás, és a későbbiekben se feledkezzünk meg az igény szerinti trágyázásról. Ugyanis a fű is élőlény, és ugyanúgy szüksége van „táplálékra” (mű, vagy szervestrágya), mint az éltető vízre. Előbbi hiányában „éhezik”, utóbbi hiányában „szomjazik” a fű.

 

Helytelen műtrágyázás                                   Helyes műtrágyázás

 

Gyepszőnyeg fektetés, öntözés, hengerezés:

·        A talajnak lerakáskor földnedvesnek kell lennie

·        A megfelelő gyökérképződés érdekében a lerakás előtt trágyázzunk. / magasabb foszfortartalmú Starter /

·        A gyepet kötésbe rakjuk szorosan egymás mellé, fuga kialakulása nélkül.

·        Ezután célszerű kis vízadaggal (5-10mm) beöntözni, hogy megfelelő talajkontaktus alakuljon ki a hengerezéskor.

·        Majd hengerezzük le a felületet kereszt és hosszirányba egyaránt.

·        A lefektetett gyepet azonnal be kell öntözni 15 mm (15 liter/m2) vízadaggal. Beöntözés után ellenőrizzük több helyen, hogy a talaj felső 10-15 cm-es rétege megfelelően átázott-e.

·        Az első két hétben a gyors legyökeresedés érdekében naponta kell öntözni bőséges vízadaggal. Később fokozatosan csökkentsük a víz mennyiségét: ne szárítsuk ki a gyepet, de ne is árasszuk el!

·        Fektetés után egy héttel ellenőrizzük a gyökérfejlődést. Az első nyírást a fektetés után 6-8 nappal, rézsűn 12-14 nappal kell elvégezni.

 
Fűkaszálás, nyírás

 

·        A fűnyírást elvégezhetjük forgókéses, vagy hengerkéses fűnyíróval egyaránt. Házikertekben inkább a forgókéses fűnyíró az elterjedtebb, viszont ez nem olyan szépen nyír, mint a hengerkéses változat.

 

  

Forgókéses fűnyíró

Hengerkéses fűnyíró

  

    ·        Előbbinél egy forgó tengelyre van szerelve egy többszörösen edzett, néha hajlított profilú éles kés, melynek forgó mozgása vágja le az előre beállított magasságban a fűszálakat. Ez néha - főleg ha életlen a kés- kíméletlenül tépi a fűszálakat, ún. rojtos lesz a fű teteje a vágásnál, mely a sérülések helyén másodlagos betegségekhez vezethet.

 

 

Életlen kés                                Éles kés

 

 

·        A hengerkéses fűnyíró kialakítása végett kíméletesebben vágja le a fűszálakat, azonban házikerti felhasználásban ennek alkalmazása kivitelezhetetlen, ugyanis magas (8-10 cm) fű levágására alkalmatlan. A szokásos ápolási munkákat tekintve pedig, heti egyszeri fűnyírás mellett a hengerkéses fűnyírót nem lehet használni, mert 3-5 cm-nél jóval többet nő a fű egy hét alatt. 

·        Akár forgókéses akár hengerkéses fűnyírót használunk, fontos az éles kés illetve a megfelelő nyírási magasság.

·        6 cm-es magasságnál végezzük el az első fűnyírást (kb. 1 hét után) még akkor is, ha nincs teljesen legyökeresedve gyepünk.

·        A fű növekményének csupán maximum 30%-át távolítsuk el. Ez körülbelül 3-5cm. Természetesen ez függ az időjárástól, mikroklímától, évszaktól is. Nagy nyári melegben 1-2 cm-el meg kell emelni a fűnyírás magasságát. Inkább gyakrabban kevesebb levélfelületet távolítsunk el egyszeri fűnyírás alkalmával. Esős időben pedig inkább ritkábban fűnyírozzunk.

·        Amennyiben nagyon magasra hagytuk a füvet nőni, alsó része a fű tövénél „etiolált” (világos sárga) növekedést mutat, amelyet ha nem fokozatosan vágunk vissza, hamar kifoltosodik.

·        A túl mély nyírás következtében barnás sárgás foltok keletkeznek az adott helyen. A magas vágás, pedig kedvez a gombás betegségeknek.

·        Célszerű fűgyűjtős fűnyírót használnunk, különösen az első alkalmakkor, így elkerüljük a gyepfelület befülledését. Hengerkéses fűnyíró használatakor heti háromszor javasolandó a fűnyírás.

 

Fentiekből látszik, hogy nem is olyan egyszerű a fűkezelés munkafolyamata.

 

A Kertészet és kertépítészet magazin szerkesztője egyszer megkérdezte tőlem egy kert fotózása alkalmával, hogy mi a titka ennek a szép zöld fűnek: „Nyírás, öntözés, trágyázás”.

 

Gyeperősítő háló

 

A gyeperősítő háló gyeptégla és gyepszőnyeg termesztésénél, de a telepített gyepnél és különösen kis lejtésű rézsű felületek burkolásánál a gyepet erősíti.

A talajra kiterített hálót a fejlődő gyep gyökérzete gyorsan átnövi és ezáltal eredményesen erősíti. Így a termesztés ciklusideje kb. a felére csökken, továbbá csökken az eróziós károsodás is.

A gyeperősítő háló használatánál a gyeptéglát a hagyományosnál vékonyabb talajréteggel vágják fel és ez jelentősen növeli a szállítás gazdaságosságát.

Típus	Névleges szemméret (mm)	Névleges szélesség (m)	Névleges hossz (m)	Szín
M-07	9 x 9	2	1000	Fekete

 

 

 

 

 

 

Speciális gyepkezelés és gyepfelújítás

 

 

Gyepszellőztetés

Elsősorban gyepfilc eltávolítására használjuk. Gyepfilc akkor keletkezik a területen, ha biológiailag nem aktív talajokon a felhalmozódás mértéke nagyobb, mint a lebomlási folyamatok. Akkor is keletkezik, ha a fűnyírás alkalmával a nyesedéket a területen hagyjuk, vagy rossz minőségű gyűjtőkosaras fűnyíróval dolgozunk, ami elhullajtja a levágott nyesedéket. Ez a réteg savanyú kémhatású, akadályozza a levegő víz és tápanyagfelvételt, elősegíti a gyomosodást, valamint a betegségek ideális táptalaja. Ilyen körülmények között általában kisebb mélységekbe hatol a gyökérzet is. Jelenléte kismértékben hasznos: mulcsként védi a talajt a kiszáradástól, túlzott mértékben azonban pontosan ellenkező hatást válthat ki: nagy nyári melegben akár 15-20mm vizet is képes megkötni a vastag filcréteg.

„Hogyan védekezhetünk a gyepfilc kialakulása ellen?”

·        Nagy fordulatszámon működő ún. Vertikutier gép távolítja el a filc- és moharéteget a fűszálak közül. Ez egy forgó tengelyen elhelyezkedő késes készülék, melyen a kések eltolva helyezkednek el egymáshoz képest. A területet kereszt és hosszirányban is megjáratjuk a géppel, majd a filcréteget összeszedjük. Négyzetméterenként akár 1kg filcréteget is eltávolíthatunk a géppel.

·        A szellőztetés hatására a levegő, víz és a tápanyagok ismét eljutnak a gyökérzónába

 

Gyepszellőztetés közben

Gyepszellőztetés után

        Lyuggatás, perforálás

Sokszor mélyebb rétegekben is összetömörödik a talaj, amikor a gyepszellőztetés már nem elég. A legerősebben összetömörödött rész a gyep felső 5-6 cm-es része. Ilyenkor perforátort alkalmaznak a gyep fellazítására. Ez egy excentrikus tengelyen mozgó karokból áll, amely a talajba hatolás után kisebb „talajrudakat” emel ki a földből, és összefüggő lyukhálózatot alakul ki (kb. 450 lyuk/m2). Ezeket aztán egy gyűjtőgéppel összeszedik. A lyukakat kvarchomokkal telítik.

                                      

Homok kiszórása (Top dressing)

·          Elsősorban azért alkalmazzuk, mert a lecsökkent levegő és vízháztartású gyepen a folyamatos használat során csúszós, nyálkás réteg alakul ki, ami felületi egyenetlenségekhez vezet. Ezt megszüntetendő 0-2mm szemcsenagyságú kvarchomokkal feltöltjük a fűszálak töveit.

·          Másodsorban a perforálás után keletkező lyukak feltöltésére szolgál

·          Kijuttatás mennyisége 5-6 liter/m2, kötött talajon évente 2-3-szor

·          Top dressing alkalmazásakor a kvarchomokkal együtt talajjavító anyag, komposzt is kiszórásra kerül.

         

 

Boronálás

 

A felületi egyenetlenségek megszüntetésére és a homok bedolgozására használjuk. A gilisztahalmokat is szét kell boronálni. Állítható késeivel csekély mértékű gyepszellőztetést is végre lehet hajtani. A gilisztahalom nem más, mint a földigiliszta emésztőrendszerén keresztülhaladt szerves anyagok tápanyaggal dúsított terméke, ami a talajfelszínre kerül. Ezek a halmok szétboronálva tápanyagban gazdagítják a gyepünket.
 
        

Borona összeszerelése

Boronálás

Gilisztahalom

      

        

 

Gyom és mohairtás

 

Elsősorban árnyékos területeken alakul ki nagymértékű mohásodás. Ilyen körülmények között a nem megfelelő fűmagkeverék gyorsan kifoltosodik, majd a foltok helyén megtelepszik a moha. Ez fokozatosan elsavanyítja a talajt, amely további mohaképződéshez és talajtömörödöttséghez vezet.

 

   

Mohásodás

Mohaeltávolítás után

                Erősen vastartalmú műtrágyakészítményekkel gyorsan és hatékonyan csökkenthetjük a moha megtelepedését. A műtrágya kelát formában tartalmazza a vasat, mely a moha számára könnyen felvehető. Kiszórás után a moha megfeketedik, majd gyepszellőztető géppel könnyen eltávolítható. Hátránya, hogy a burkolaton, járdákon foltot hagy, azonban később lemosható, vagy az idő előrehaladtával lekopik.
 
A felülvetés

 

Az intenzív terhelés következtében hamar elhasználódnak a gyepek, terhelhetőségük csökken, lyukak, foltok keletkeznek. A foltok helyén moha, gyomok telepedhetnek meg. Ilyenkor célszerű a felülvetést alkalmazni.

Felülvetést háromféle módon lehet végezni:

 

·          Perforációs vetés

·          Késes felülvetés

·          Hidrovetés

Perforációs vetés

 

Ezzel a vetésmóddal lehetőség nyílik a régi állományban egy új fajta elterjesztésére, fajtaváltásra. A gép által készített furatokba célzottan történik a vetés, amelyben a csíranövények védve vannak a különböző környezeti és egyéb tényezőktől, így zavartalanul  fejlődhetnek.

 

Késes felülvetés

 

Ez a gép nem lyukakat, hanem réseket, hasítékokat vág a régi fűben, és ebbe az előkészített barázdába történik a mag vetése.

 

 

 

Pályafestés

 

A sportgyepek használata során, a játékszabályok betartása végett, elkerülhetetlen a pályák felfestése, sávozása. Erre a legalkalmasabb egy pálya felfestő készülék, melynek garatjába helyezve a fehér színű kőzetörleményt, történik a tényleges kijelölés. A gép belsejében egy forgó tengelyen helyezkedik el a boltozódásgátló, amely megakadályozza a por összetömörödését.

 

  

 

 

 

Gyep ápolási munkálatai

 

 

 

 

 

 Nyírás

Ha minőségi zöld gyepre vágyunk, rendszeres nyírásban kell részesíteni a gyepet. A gyakori nyírások hatására erőteljes oldalhajtás-képződés indul meg, amely növeli a sűrűséget. Ugyanakkor csökkentjük a függőleges irányba történő növekedését, vagyis a magszárba szökkenését. A vetőmagtermesztéssel ellentétben, itt a cél nem a generatív (magok), hanem a vegetatív szervek képzése. A nyírás során azonban a fű, az eltávolított levélfelület hatására, csökkentett gyökértömeggel, gyökeresedési mélységgel válaszol. Ilyenkor általában a tartalék tápanyagok képzése is negatív irányba tendál. Ennek következtében lecsökken a szárazságtűrése, valamint a betegségekkel szembeni ellenállóképessége. Általánosságban elmondható, hogy minél rövidebbre vágjuk gyepünket, annál nagyobb igényt támaszt az ápolási munkákkal kapcsolatban. A nyíráskor egyben tápanyagot is elvonunk a talajból, ugyanis a növény által felvett és raktározott tápanyagokat a levélfelület eltávolításakor a gyűjtőkosaras fűnyíró tartályába juttatjuk. Ezért a nyírásnál egy igen erős kompromisszumot kell találnunk a növény tűrőképessége és a felhasználás igénye között. Kedvezőtlen időjárási körülmények esetében (pl. nagy nyári melegben, vagy esős időszakban), célszerű megemelni a nyírási magasságot. Ennek következtében gyepünk nagyobb asszimilációs, és gyökérfelületet hoz létre. Nagyobb felülettel rendelkező gyepfelületünk nagyobb árnyékoló hatással rendelkezik majd, valamint a gyökérfelület is mélyebbre hatol. Így fokozottabban tűri majd a szárazságot, és nagyobb tartaléktápanyag-készlettel fog rendelkezni.

A mélyvágás veszélyesebb a magasvágásnál, ugyanis előbbinél a megújuló rügyeket is levágjuk, minek következtében foltszerűen kipusztul a gyep. Ezért is fontos tudni, hogy keverékünk, milyen fajtaösszetételt tartalmaz. Ugyanis a fajták eltérő magasságú és gyakoriságú nyírásigényt mutatnak, aminek ismerete nélkül nem lehet elvárni a dús, vastag gyepszőnyeget. Általánosságban elmondható, hogy a vékonyabb szálú fűfajták jobban elviselik, és igénylik az alacsonyabb vágást. Nagy szárazság esetén késleltetni kell a vágást. Az általános nyírási magasság 3-5cm (díszgyepeknél, sportgyepnél), és a levélfelület 30%-át (kb. 1/3-a) lehet csak egyszerre levágni.

 

                                

A  füveknek április-májusban van a növekedési maximumuk, majd nyáron visszaesik a növekedés sebessége, míg kora ősszel augusztus végétől szeptember végéig a tavaszinál kisebb, egy újabb maximumot ér el. Szeptember végétől a nyírások közötti időszak lényegesen meghosszabbodhat.

 A nyírások számát a felhasználás célja nagymértékben befolyásolja:

·        Kaszáló, rét, legelő, mező esetében évente 2-3 nyírást igényel (6-10cm)

·        Egy labdarúgópálya heti 2 fűnyírással tartható karban (3-5cm)

·        Díszgyep és parkok esetében elegendő lehet a heti egyszeri nyírás (5-6 cm)

·        Golfpályán egy green esetében naponta kell nyírni (4-7 mm)

 

Öntözés

Öntözővíz-szükséglet

 

A növények vízigénye nem más, mint a transzspiráció és a növényekkel fedett talaj párolgása (Evapotranspiráció) együttesen.

Ennek a mennyiségnek egy részét a csapadékból nyeri a növény; ami pedig hiányzik, azt öntözővízzel kell pótolni.

Nagyságát a meteorológiai tényezők (napfény, hőmérséklet, csapadék, a levegő páratartalma, szél), a talaj tulajdonságai és a növény vízigénye határozzák meg.

 

Meteorológiai tényezők

 

Öntözési szempontból lényeges a hőmérsékletnek a növények vízigényével való szoros összefüggése, valamint a csapadék tenyészidőszakban lehulló hányada.

Ez utóbbi eloszlása térben és időben igen változó. Ezért ha a létesítendő öntözőhálózat teljesítőképességének meghatározása a feladat, a csapadéknak 75%-os valószínűségével célszerű számolni.

Vagyis azzal a csapadékmennyiséggel, amelynél többre száz évet számolva 75 évben számíthatunk. Az öntözőkapacitást ugyanis az átlagosnál szárazabb évek igényéhez kell mérni.

 

A talajban tárolt vízkészlet növelésére a pázsitnak legalább 3mm vízmennyiség szükséges. A csapadéknak ugyanis el kell érnie egy kritikus mennyiséget, hogy a lombozat visszatartó

hatásán túl a gyökérzet feletti talajréteget átnedvesítse és a gyökérzónába, annak tározóterébe jusson. Esőztető öntözéskor a szélhatás befolyásolja a csapadékeloszlást.

 

A talaj tulajdonságai

 

A talaj térfogatának fele-harmada pórusokból áll. A hézagokban részben víz, részben levegő található. E kettő arányának van egy, a növényfajra legkedvezőbb értéke. A pázsit számára

legkedvezőbb 30%-os levegőarány.

A vízkapacitásnak a növények számára hozzáférhetetlen, talajszemcsékhez erősen kötődő része a holt víz. Ezt a vizet gyakorlatilag nem tudja felvenni. A többi a növények rendelkezésére áll. Ennek a diszponibilis résznek a fele nehezen, fele könnyen vehető fel. Öntözéskor az a cél, hogy a talajvízkészlet a könnyen felvehető résznél tovább ne csökkenjen. Különösen szükség van erre a gyakran kaszált gyepeknél, pázsitoknál, mert a megcsonkított növények vízfelszívó képességét szabályozó ozmotikus nyomás értéke egytizedére csökken.

A növény vízellátását nemcsak a talaj fizikai tulajdonságai, hanem a növény vízellátásába bekapcsolt talajréteg vastagsága is befolyásolja: a pázsitnál 20-25 centiméter. A talajok víznyelése lejtőn gyengébb, mint a sík területen; növényzettel fedve nagyobb, mint fedetlenül.

 

A gyep vízigénye

 

A víz a növény számára oldószer, szállítóközeg, elemi táplálóanyag. Hűti a növényi szöveteket, biztosítja a sejtek belső feszültségét. A szükséges víz mennyisége növényfajonként, fajtánként eltérő lehet.

A pázsitfelületet alkotó fűfajok legnagyobb része közepes vízigényű /réti perje, angol perje, réti csenkesz/, általánosságban 2-8 liter/m2/nap.

 

 

 

 

A vízigényt a kedvező tápanyag ellátottság mérsékli. A pázsitfüvek gyökértömegének mintegy ¾ része a felső 10 cm-es talajrétegben található. A további 20% a következő 10 cm-es

zónában helyezkedik el; a többi ennél mélyebbre hatol. A gyakori kaszálás a gyökérzóna mélységét és a gyökérzet tömegét befolyásolja. Öntözött pázsitnál a termőréteg 20-25 cm mélységű áztatása indokolt. A kaszálást mindig kövesse öntözés. Hőségben az állomány több vizet párologtat, mint amennyit a gyökerek felvenni képesek. A vízdeficit megszüntetése frissítő öntözéssel történik, amely a talaj vízkészletét alig növeli. A pázsit igényéhez szabott, kisebb vízadagokkal való gyakori öntözés hatására azonban a gyökérzet zöme a felszínhez közeli, nedvesebb talajrétegekben helyezkedik el, a talajfelszín

hő-és nedvességingadozására érzékenyebbé válik, alkalmazkodóképessége csökken. Ha a növény vízigénye nagyobb, mint amit a telepítés helye biztosítani tud, az öntözés iránti érzékenysége még kifejezettebb; még nyilvánvalóbb, hogy a kétszintes növényállomány vízigénye kis öntözővíz adagokkal nem megoldható. A megoldás útja, nagy /60-80mm/ öntözővíz adagok szükség szerinti alkalmazása lehet permetező vagy felszíni öntözéssel.

 

Az öntözővíz szükséglet megállapítása

 

A vízigény megállapításának sokféle módszere alakult ki, amelyeknek eredményei egymástól kisebb-nagyobb mértékben eltérnek. PETRASOVITS képlete ET = k×r×t inkább az öntözőberendezések méretezésekor, mint az öntözés napi gyakorlatában használható. PETRASOVITS a havi átlaghőmérséklet /t/, a lehetséges és tényleges napsütés órák összegeinek viszonyszáma /r/, és egy biológiai faktor /k/ segítségével határozza meg. Az utóbbi az agrotechnikai tényezőket is magába foglalja, melyeknek együttes hatása a növénynél magasabb szárban és nagyobb levélfelületben jelentkezik. A ’k’ érték nagysága pázsitnál 0.8 - 0.9. A pázsitöntözés egyszeri vízadagja legalább 25-30 mm legyen. Ne az öntözési normát, hanem az öntözés gyakoriságát módosítsuk az igények szerint. Az öntözés időpontjának meghatározását a léghőmérséklet és a csapadék napi adatainak nyomon követése elősegíti.

Általánosságban a ritkább időszakonkénti, de nagyobb adagú öntözés javasolható. Gyakori kis vízadagokban történő öntözés a gyökeresedés elsekélyesedéséhez vezet, mivel a gyökerek a mindig nedves feltalajban maradnak. Ez erősen csökkenti gyepünk taposás és szárazságtűrését. A növényállományban a nemkívánatos Poa annua (Nyári perje) és Poa trivialis (Sovány perje) fajok könnyen felszaporodnak és kiterjednek. Fontos a csapadék mérése csapadékmérővel, illetve a kijuttatott öntözővíz mérése és öntözési napló vezetése. 

 

Trágyázás

Trágyázásnak nagy jelentősége van a sűrű, terhelhető, látványosan vonzó gyep kialakításában és megtartásában. A tápanyagok felvételével beépülnek a növénybe, ugyanakkor a fűnyíráskor keletkező nyesedék eltávolításával kivonásra is kerülnek. Fontos tudni, hogy +5°C alatt megszűnik a tápanyagfelvétel. A legtöbb tápanyagot 18-20°C-on veszi fel a növény. A cél, hogy a talaj tápanyagtartalmával, tápanyag-szolgáltató képességével összhangban valósítsuk meg növényünk igénye szerinti tápanyag-utánpótlását. Cégünk minden esetben speciális talajvizsgálati eljárások során állapítja meg, hogy az adott területre szükséges-e a tápanyag-utánpótlás, vagy sem.

Speciális talajvizsgálati módszerek

Általában 0-30 cm-es rétegből veszünk talajmintát botfúróval, vagy ásóval, ugyanis a fű gyökérzetének 90%-a ebben a mélységben helyezkedik el. Ez általában 1-1,5 kg mennyiséget jelent, melyet felcímkézett műanyag zacskóba gyűjtünk. Fontos megemlíteni, hogy a különálló talajfoltokat, önálló mintaként kell kezelni.

AL-módszer:

·          Ezzel a módszerrel a könnyen felvehető tápanyagokat határozzuk meg

·          A vizsgálat lényege, hogy a talajmintát ammónium-laktát-ecetsavval hozzuk kapcsolatba, rázógépen rázatjuk, amely tápanyagokat szabadít fel. Az így kiszabadult tápanyagokat lehet mérni.

 

 

Anyag	Homoktalaj	Kötött talaj
Humusztartalom	1%<	2-3,5%
Foszfor (ppm/100g)	80-100	160-360
Kálium (ppm/100 g)	100-1500	300-500

 

10 ppm pótlására a 30 cm-es talajrétegre 93kg hatóanyagot (HA) számolunk. Laza homoktalajon a tápanyagok egyből a talajoldatba kerülnek, így csak rövid ideig képesek tápanyagot szolgáltatni a fűnek. Kötöttebb talajon az agyagásványok rétegrácsaiban megkötődik és utána kerül a talajoldatba, ami elhúzódó tápanyag-szolgáltatást eredményez.

 

EUF- módszer (Elektro Ultra Filter):

 

·          Ezzel a módszerrel nemcsak a könnyen felvehető tápanyagokat tudjuk mérni, hanem a talaj tényleges tápanyagtartalmát is meg tudjuk határozni

·          A módszer lényege, hogy elektromos árammal irányított vizes extrakciót készítünk. Ebben az esetben a talajban lejátszódó természetes folyamatokat modellezzük, ugyanis a gyökérsavak töltéseket hoznak létre a talajban, melynek következtében ionáramlás történik: a pozitív és negatív ionok a gyökér felé áramolva jutnak be a gyökér belsejébe.

·          Ezt a módszert előszeretettel alkalmazzák szőlőtermesztésben a szükséges mennyiségű trágyázás meghatározására

 

              

 

• Talaj és desztillálvíz 1:5 arányú szuszpenzióját készítünk, majd ezt a középső filterbe (cellába) helyezzük
• A cella két oldalán fémháló húzódik, melybe áramot vezetünk
• Erre szűrőpapírt ehlyezünk, ami csak a 15 e molekulatömegűnél kisebb ionokat engedi át
• A szuszpenziót vákuummal szivatják át a szűrőpapíron keresztül, így a folyadék és az ionok a gyűjtőtartályba kerülnek
• Az anó oldalán megjelennek a: foszfát, nitrát, klór, szulfát, karbonát és hidrogénkarbonát ionok
• A katód oldalon jelennek meg a: ammónium-ion, nátrium, kálium, kalcium, magnézium, alumínium, vas és mangán ionok
• A vizsgálat mindössze 35 percet vesz igénybe, miközben változtatják a fémrácsra bocsátott áram erősségét és a középső cellában a talajszuszpenzió hőmérsékletét: az első 30 percben alacsonyabb értékeket használnak: U= 200V, T=20°C, I= 15mA; a második 30 percben magasabb értékeket alkalmaznak: U= 400V, T=80°C, I= 150mA.

                      

·          Az első 30 percben a növény által közvetlenül felvehető tápanyagot mérik a talajban: ez a „P” és „E” pozíció

·          A második  30 percben az „I” pozícióban lévő K ionok mennyiségét, azaz a tartalék tápanyagok jelenlétét mérik.

·          Így az EUF-al nem fordulhat elő se túl, se alultrágyázás.

·          Kötött talajon úgy fel lehet tölteni a talajt tápanyaggal, hogy 15-20 évig nem kell (jó minőségű talajon érvényes, telepítés előtt).

·          Amikor már az agyagásványokat telíteni tudtuk, már kisebb adagokat kell kijuttatni a tápanyagokból.

 

EUF határértékek optimumai 30 cm talajrétegben (mg/100g)
Nitrogén	4
Kálium	8-13
Magnézium	5
Kálcium	35
Foszfor	1-3,5
Mangán	1 ppm/100g

 

Trágyaszóró gépek

 

 

Precíziós röpsúlyos trágyaszóró, amely szemcsés trágyák pontos kijuttatására alkalmas nagyobb gyepfelületeken. Finoman beállítható skála segítségével pontosan szabályozható a kijuttatott tápanyag mennyisége. Felfújható gumikerekei kényelmes munkavégzést tesznek lehetővé. Időjárásálló műanyag vázból és rozsdamentes acélból készült.50 literes tartállyal rendelkezik, 3m munkaszélessége van.

Kijuttatás előtt célszerű a fűmag kiszórásához hasonlóan próbát tenni: 1m2-es területen megmérjük hány g műtrágyát juttatott ki az aktuális beállítással a gép. Ennek megfelelően adagoljuk ki a meglévő gyepfelületre a műtrágyát.

Helytelenül kézzel kiszórt műtrágya káros hatásai:

 

    

                              Tulajdonos által helytelenül műtrágyázott gyepfelület
 
 Az éves szükséges tápanyag mennyiséget a talaj tápanyagtartalma, a növény tápanyagigénye, valamint a terület használat módja határozza meg. 
 
Éves tápanyagigény hatóanyag (g/m²)

 

 

Foszfor

 

Foszfor a talajban : az ortokalcium-foszfatid gyenge savakban oldódik, a Fe és Al foszfátok a növények számára nem felvehetők, savas körülmények között kicsit oldódnak. Található a talajban még káliumhoz kötött foszfor, valamint ammóniumhoz kötött foszfor, nátriumhoz kötött foszfor. Ez utóbbiak nagy része vízben oldódik.

A foszfor felvehetősége nagymértékben függ, hogy milyen vegyületek formájában van jelen a talajban. Nagymértékben befolyásolja a talaj kémhatása: semleges tartományban a legjobb, savanyú vagy lúgos talajból nem vehető fel. Kalciumban gazdag talajokon semleges és lúgos tartományban a vízoldható és nem oldható Ca foszfátok, savanyú körülmények között az oldhatatlan foszfátok vannak túlsúlyban. A talajban a foszfor különböző ionok formájában fordul elő: H₂PO₄^-, HPO₄^2-, PO₄^3-. A növények részére leginkább felvehető az egyértékű anion. Arányuk jelentősen függ a H⁺ koncentrációjától.

A szerves foszforvegyületek a talaj felső humuszos rétegében keletkeznek. Általában észterkötésben fordulnak elő nukleinsavakhoz kötve. A szerves foszfor ásványosodása sokkal lassúbb, mint a nitrogéné. Savanyú talajban a Fe és Al ionok mennyisége a talaj foszfátionjait kicsapják oldhatatlan vegyületek formájában, Fe- és Al-foszfátok keletkeznek, ezért általában 20-30%-kal érdemes megnövelni a számított hatóanyag mennyiségét. Meszezés hatására a talaj lúgossá válik, a Fe és Al-foszfátok víz határása hidrolízist szenvednek és így foszfát ionokat tesznek szabaddá. A talaj szervesanyagai igen kedvezően befolyásolják a foszfor felvehetőségét, ez a HUMÁTHATÁS. Az ásványi kolloidok felületén PO₄^3- ionok vannak jelen, ezeket lecserélik humátokra. Ezáltal felvehetővé teszik.

A foszfor felvehetősége függ a pH-tól és a Ca tartalomtól. Általánosságban a foszfor a talajban nem mozog.

 

Foszforműtrágyák

 

1.)    Egyszerű szuperfoszfát

 

Előállítása: a nyers apatithoz (természetes nyers foszfát) kénsavat adnak. Változó mennyiségű foszforsavat is tartalmaz, ezért savanyú kémhatású. Savanyú talajon a szemcsés szerkezetű a jobb, hogy elkerüljük a lekötődést. Foszfortartalma: 18-19%-os.

 

 

2.)    Koncentrált szuperfoszfát

 

Nem tartalmaz kálcium-szulfátot. 36-48%-ban tartalmaz P₂O₅-ot. Jó fizikai tulajdonságú, szemcsés állapotban kerül forgalomba.

 

3.)    Ammónizált szuperfoszfát

 

A por alakú egyszerű szuperfoszfát szabad foszforsav tartalmát ammóniával semlegesítik, illetve ammónium-foszfát vegyületekké alakítják. Ezáltal javulnak fizikai paraméterei. 17-18%-ban tartalmaz foszfor hatóanyagot és 3-4%-ban nitrogént.

 

A szuperfoszfát és a talaj kölcsönhatása: a szuperfoszfát szemcséi közül a vízben jól oldódó komponensek oldódnak ki, majd visszamarad egy  kérges, repedezett, amorf rész, amelynek fő alkotórésze a CaSO₄ (gipsz). A foszfor semleges pH-jú talajban monokalcium-foszfáttá alakul, mely vízben nehezebben, gyenge savban jól oldódik. Lúgos pH-jú talajban foszforit képződik, mely csak erős savakban oldódik. A szuperfoszfát semleges és lúgos talajokon di- és trikalcium-foszfát képződéséhez vezet, a kicserélhető C²⁺ mennyiségétől függően. Ez a folyamat a műtrágya foszforoldhatóságának csökkenését vonja maga után. Ha megindul az átalakulás a növények nem tudják felvenni.

A foszfátok telítetlen savanyú talajokban Fe és Al-al reakcióba lépve nehezen felvehető Fe, Al-foszfátokká alakulnak.

A foszforműtrágyák oldhatósága, szemcsemérete és a talaj pH-ja szoros összefüggésben van egymással. A növények számára kedvezőbben felvehető, ha a vízoldható foszforműtrágya szemcsemérete nagyobb. Ha a vízoldhatóság kisebb, akkor az apróbb szemcseméretű műtrágya hatékonyabb. Savanyú talajon a vízoldható foszfort tartalmazó műtrágyákat nagyobb szemcsés állapotban érdemes használni, hogy elkerüljük a lekötődést, a nem oldhatókat pedig kisebb szemcseméretben a jobb oldhatóság miatt. Semleges és lúgos talajokon célszerű a vízoldható foszforműtrágyákat használni, amelyek apró szemcsések. A vízben nem oldhatókat por alakban érdemes használni, mivel a foszfor műtrágyák gyorsan megkötődnek, ezért érdemes abba a rétegbe vinni, ahol a gyökerek elhelyezkednek, és ahol a nedvességtartalom állandó. A foszforműtrágyák kijuttatásának ideje legjobb az ősz, mivel a tavaszi foszforbekeveréstől abban az évben nem várható gyors eredmény.

 

Kálium

A talajok káliumkészlete 0,2-3,3% között változik, vagyis csaknem a teljes mennyiség szervetlen kötésben van (elsődleges és másodlagos szilikátok, agyagásványokban). A szikes talajok rendkívül sokat tartalmaznak, elérheti a 6% -ot is. A magyarországi talajoknak átlagosan 1% az összes kálium tartalma. A homoktalajok igen keveset tartalmaznak. Az összes káliumnak csak a 0,1%-a az, ami a növény számára hasznosítható. A mélységgel fokozatosan növekedhet, az alapkőzet káliumban gazdag.

Az agyagtartalom növekedésével a talaj káliumtartalma is növekszik. A kálium többféle formában van jelen a talajban:

·        Nem felvehető, erősen kötött (tartalék-reserve)

·        Lassan felvehető, agyagásványok által fixált kálium

·        Könnyen felvehető, adszorbeált állapotban a talajkolloidok felületén (kicserélhető)

·        Könnyen felvehető, a talajoldatban lévő kálium

 

 

Ha a talajban lévő káliumformák elfogynak, akkor a növény káliumhiányban szenved mindaddig, amíg fixált kálium nem pótolja a veszteséget. Ilyenkor kerül előtérbe a kálium pufferoló képessége. Ez a kiegyenlítődés az agyagásványok felületéről történik a talajoldatban. Homoktalajoknál lényegesen nagyobb koncentrációt kell biztosítani a talajoldatban, mert nincs miből pótolni. A mészhiányos talajból nagyobb a kálium kimosódása. Az agyagásványok külső felületén vannak a leggyengébben kötve az ionok (p-helyzet), vannak a fellazult helyen lévők (b-helyzet) és a külső felületen erősen fixált ionok (i-helyzet).

 

 

 

A talajszintek kötöttsége és a káliumtartalom között pozitív korreláció (egyenes arányosság) van. Vagyis nagyobb káliumtartalom maga után vonja a nagyobb káliummegkötést is. A talaj káliumszolgáltatása a talaj nedvességnövekedésével fokozódik, aminek oka, hogy az agyagásványok duzzadásával a kálium könnyebben kiszabadul a rétegrácsok közül. A kálium mennyisége szerves trágya, valamint a nitrogén műtrágya hatására is fokozódik. Míg az önmagában adagolt kálium műtrágya növeli a nem kicserélhető káliumtartalmat a talajban, ami a kálium lekötődésre utal. Intenzív káliumadagolás maga után vonja a talajok Ca tartalmának csökkenését (a két ion egymás antagonistája), és ez a talaj elsavanyodásához is hozzájárulhat.

A kálium rezisztencianövelő is: fokozza a növények stresszhatással szembeni ellenállóságát (nyírás), javítja a fagytűrő képességet, növeli a sejtkoncentrációt, és ennek révén a mikroorganizmosokkal, betegségekkel szembeni ellenállóképességet, erősebb szövetfalat eredményez, ami gátolja a kórokozók behatolását.

 

Kálium műtrágyák

 

1.)    Kálisó

·        Kémhatásuk semleges, fiziológiailag savanyúak, higroszkóposságuk kicsi, helytelen tárolás esetén összecsomósodhatnak

·        A 40%-os kálisó 60% KCl-t, 21% NaCl-t tartalmaz.

·        40%, 50%, 60%-os formában hozzák forgalomba

·        Nem adható klórérzékeny növényeknek (bogyósok, dohány, burgonya, komló, málna, ribizke, köszméte)

 

2.)    Kénsavas kálium (K₂SO₄₎

 

·        K₂O (kálium hatóanyag) tartalma 50%

·        Elsősorban klórérzékeny növények számára

 

3.)    Patentkáli

·        Kálium-szulfát+ Magnézium-szulfát+ víz hatására jön létre

 

4.)    Emgekáli

·        33-37%-os hatóanyagtartalmú

5.)    Kamex

·        33-42%-os hatóanyagtartalmú

6.)    Reformkáli

·        26-30%-os hatóanyagtartalmú

 

 

Megnevezés	Nitrogén hatóanyag	Kálium hatóanyag
Kálium nitrát	13,5	46
Multikáli	13	46
Osmocote	Tartós	hatású
Plantacote	NPK	műtrágyák

 

A bőséges kálium ellátás fokozza a növények vízfelvételét, jobb a sztómaszabályozása, így hozzájárul a transpirációs koefficiens csökkentéséhez, ennek révén pedig javítja a víz hasznosulását.

Transzprirációs koefficiens= 1kg szárazanyag előállításához szükséges vízmennyiség

 

 

A jó káliumellátás nagy turgornyomást eredményez, ami közvetve elősegíti a sejtek megnyúlását és ezzel a növekedést. Ezért s kálium többségében a fiatal, növekvő szövetekben található.

A kálium műtrágyák átalakulása a talajban:

·        Ca tartalmú talajokon (lúgos kémhatásnál) a műtrágyák komponensei lecserélik az adszorbciós komplexum Ca-át amelyek a talajoldatba mennek klorid, vagy szulfát formájában

·        H-el telített talajokon (savanyú kémhatásnál) a Ca, Mg, majd a H ionok cserélődnek ki, amely kénsav (H₂SO₄) vagy sósav (HCl) keletkezéséhez vezet. Ezek a savak az agyagásványokat bontják, ezáltal kálium szabadulhat fel. A szénsav (H₂CO₃) is szerepet játszhat.

·        Na-al telített talajoknál (szikeseknél) jelentős mennyiségű Na cserélődik ki. Ha a műtrágya Na-ot tartalmaz, akkor ismét megvan a lehetősége, hogy a kolloidok felületén Na ion adszorbeálódjon, ami további elszikesedést von maga után. Ha lehetőség van rá, akkor kénsavas kálit célszerű alkalmazni. (A SO₄^2- szerepe óriási a növények kénellátásában.) KCl adagolásakor megnőhet a talajban a kationok mozgékonysága, mert nem alkotnak a talajban oldhatatlan sókat.  Maga a Cl csírázásgátló hatású.

Gyepbetegségek

 Alapvetően a korokozók mindig mindenhol jelen vannak, fertőzés bekövetkeztéhez szükséges a gyep ellenálló képességének a csökkenése és kedvező környezeti feltételek a korokozók elszaporodásához.
A leggyakrabban előforduló betegségek a következők: Microdochium (hópenész), Typula, Pythium, Ophiobolus, Fusarium, Colletotrichum, Drechslera(levélfoltosság), Puccinia (rozsdabetegségek), Corticium, Sclerotinia (dollárfolt), Marasmius (gombakörök), Rhizoctonia, (barna folt), Dry-Patch.

Általánosan előforduló betegségek:

·        Sárgulás: tápanyaghiányos gyep, túl sok víz hatására pangó víz alakult ki, túl kevés a víz, tömörödött talaj

·        Kalapos gombák megjelenése: tömörödött talaj, nagyon nagy mennyiségű szerves anyag van a talajban

·        Lóherés gyep: kevés nitrogént tartalmaz a talaj

·        Moha: tömörödött, savanyú kémhatású talaj, túl sok víz, árnyékos terület

·        Száradó fehér fűvég: életlen a fűnyíró kése

·        Sávozottan csíkos gyepfelület: helytelen műtrágyázás, rossz fűnyírás

Gombás betegségek:

Marasmius-(Boszorkánykörök)

 

Rozsdabetegségek
Corticium sp.

    

Tünet: vegetációban egész évben, főként magas páratartalom mellett fertőzhet: kezdetben világosbarna majd sárgás elszíneződés figyelhető meg, a levélen rózsaszín micélium látható, párás időben, erős fertőzés esetén összefüggő piros felületek keletkeznek

Védekezés: Kiegyenlített tápanyag-utánpótlás, alacsonyabb nyírás, gyepfilc csökkentése, talaj levegőztetése

Puccinia

  

  

Tünet: sárga-fekete-barna rozsda, a levélen különböző színű foltosodás keletkezik, melyen spórák találhatók. Szél, fűnyíró, lábnyom segítségével terjed és nyáron fertőz

Védekezés: stressz-faktorok kerülése, felület kiszárítása, köztesgazda: Berberis (Borbolya- szúrós dísznövény fajok) eltávolítása, megfelelő fajtaválasztás

 

Ophiobolus (Schwarzbeinighkeit)

 

Tünet: szabálytalan, kezdetben 5-10 cm átmérőjű ovális körök, melynek a széle gyűrűszerűen bronzos elszíneződést kaphat, a betegség előrehaladtával a foltok kiterjednek, középen elhal a fű. Majd idegen rezisztens füvek és gyomok telepednek meg az elhalt részeken, gombakörök módjára terjednek, évről évre nagyobb körök formájában, Agrostis fajta érzékeny rá, golf greeneken gyakori betegség.

Védekezés: savanyúbb talajélet kialakítása. Vasszulfát növeli az ellenálló képességet. Festuca fajok, fajták alkalmazása (fajtaváltás), ugyanis ezek relatív rezisztenciát mutatnak

Hópenész-Microdochium / Gerlachia nivalis

    

Tünet: télen fertőz hótakaró alatt, de nagyobb károk hóolvadás után vehetők észre. Levélen fehéres, szürkés, pirosas micéliumbevonat tűnik fel. A fertőzés aktív zónájában, kicsi ovális körök vannak, melyek 30 cm körülire nőnek majd összeolvadnak. Intenzív felületeken erősebb a fertőzés: golfgreeneken. Általában nem hal el a fű, hanem a kör közepétől kiindulva regenerálódik. Lúgos körülmények között jobban fertőz

Védekezés: vegyszerrel a veszélyeztetett felületeken megelőzésképpen, káli és vas hatóanyagú trágyák, talajfelület szárazan tartása, nyesedék gyűjtése, lomb eltávolítása, gyepfilc csökkentése

Levélfoltosság-Helmintosporium/Drechslera

    

Tünet: a levélen kicsi feketével határolt barnás foltok, melyek a fertőzés előrehaladtával nagyobbak lesznek, a foltok közepe elhal és sárgára színeződik. Erős fertőzés esetén a növény elhal, lyuk keletkezik a gyepben, főleg hideg hónapokban 15-25 C hőmérsékleten, magas páratartalom mellett fertőz

Védekezés: csökkentett adagú nitrogén magas adagú kálium trágyázás, felület szárazan tartása, kiszárítása perforálással, gyepszellőztetéssel

Dollárfolt-Sclerotinia

 

Tünet:  kis 2 cm körüli sárgás egyedülálló elszíneződés, amely később kicsit nagyobbá fejlődik, közelről a levél szélén fehéres micélium látható. Meleg időjárás, magas páratartalom elősegíti a fertőzést. A fertőzés gépekkel, játékosokkal gyorsan továbbterjed. Poa és Festuca fajták érzékenyek rá.

Védekezés: száraz talajfelszín, kálum trágya alkalmazása, megfelelően beállított öntözés, gyepfilc eltávolítása. Kerüljük a késő őszi Nitrogén trágya kiadagolását.

Phytium

 

Tünet: nyáron fertőz. Eltérő megjelenési formája van a gyep korától függően. Fiatalkorban a gyep csírázási fázisában a kikelt gyep elhal, a levele elszárad, a talajból könnyen kihúzható, gyökere sötétre színeződik. Idősebbkori gyepben a foltszerű szürkés felületek összeolvadhatnak és nagy egybefüggő területek keletkezhetnek. Ebben a szakaszban hasonló a szárazsági tünetekhez, de ha az egyes növényt nézzük, ez könnyen kihúzható a földből egy sötétre színeződött gyökérrel, miközben a levél szürkés-sárgás színt kap. Micélium csak különösen nedves, párás körülmények között jelenik meg, ami fehér pókhálószerű bevonatként jelentkezik, vattacsomónak látszik.

Védekezés: Szabadítsuk meg a talajt az összetömörödéstől, reggel öntözzünk, hogy utána gyorsan felszáradjon a levél, kerüljük a túlöntözést, kerüljük a sűrű vetést, gyepfilcet kerüljük. Adjunk nagyadag káliumot.

 

Typhula incarnata

 

Tünet: igazi télen fertőző betegség. Nyári hónapokban szaporítóképletei nyugalmi állapotban vannak. A fertőzés gyakran a hótakaró alatt terjed ki, csak hóolvadás után vehetők észre a szürke elszáradt levelű nagyobb kiterjedésű felületek. Tavasszal a leveleken gombostűfejnyi narancssárga színű konídiumok figyelhetők meg. A beteg felületek nem halnak el, sőt, tavasszal regenerálódnak.

Védekezés: kerüljük a késő őszi nitrogéntrágyákat, miközben növeljük a kálium mennyiségét. Fertőzés esetén tavasszal szellőztessük meg a gyepet, és a nyesedéket távolítsuk el.

 

Állati kártevők:

Tünet: károkat okozhatnak a kifejlett bogarak, rovarok, valamint azok talajban áttelelő, és közlekedő lárváik. Ide tartoznak még a vakond és pockok okozta üregek és túrások, melyeket megfelelő célgépekkel szét kell boronálni. Cserebogarak és fonálférgek károsíthatják még a gyökérzetet, melynek során a levélfelület kézzel könnyen kihúzható a talajból, a gyökér pedig gyakran hiányzik.

Védekezés: talajfertőtlenítéssel preventív (megelőzéssel) módon. Amikor vizuálisan észleljük, már késő a védekezés. A károsított gyep felülvetése, vagy gyeptéglázása ajánlott.
 
 
 
    

 

                                                                          Ugrás a lap tetejére